Hiába tudjuk, hogy emberi, ökológiai és gazdasági szempontból is az egyik legjobb megoldás a vasúti szállítás, Európában és itthon sem sikerült elmozdulni a kötöttpályás logisztikai megoldások bővülése felé.
Mindenkinek jobb lenne
Gyakorta, sőt, mind gyakrabban elhangzó tény a szállítmányozási iparban, hogy a kombinált árufuvarozás mind a sofőrhiányra és a sofőrök terhelésének csökkentésére, mind az ökológiai aggályokra jó válasz. A vasúti (és vízi) modalitások bővítése 70 százalékkal is csökkentheti a nagy távolságú (300 kilométer feletti) fuvarok estében a károsanyag-kibocsátást. Az európai klímacélok teljesítéséhez évente legalább 100 ezer kamionnyi forgalmat kellene/lehetne a közútról vasútra vagy vízre terelni. Ilyen irányú fejlesztéssel egyben a sofőrhiány is enyhíthető volna.
Jelentősen csökkentené az emberi és környezeti terhelést a vasúti szállítás kiterjesztése, piaci bővülése (Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
Mitől függ?
Sokszor előkerül persze a kötöttpályás modalitásban alkalmazott pályahasználati díj nagyságrendje. Ugyanakkor – mint azt a Magyar Vasút minapi jelentése is rámutat – nem ez az a költségtényező, ami a vasúti szállítási piacot kizárólag befolyásolja. (Míg például a mérsékelt díjat szedő Észtországban a legnagyobb a vasúti piacvesztés részaránya Európában, addig a magas díjakat elszámoló Litvániában a vasút a piaci részesedése növekszik.
Növekedés és stagnálás
Az EU friss Statisztikai Évkönyvéből az is kiderül, hogy a vasút Európa-szerte őrzi szűk 19 százalékos piaci részesedését. Ez azonban sovány vigasz, még azzal együtt is, hogy a teherszállítási piac bővül: nő a kötöttpályán elszállított áru mennyisége. Ugyanakkor továbbra sincs elmozdulás a piaci részesedés növelésében. A vonatok közül csak majdnem minden 5. teherszállító, sőt, a szerelvények száma csökken – a teherszállítás mennyiségi növekedése részben a hosszabb szerelvényeknek tulajdonítható. Ezt támasztja alá, hogy a vonatkilométerre számított bevétel emelkedik. A kilométerre és az árutonnára vetített hasznok elemzése azt mutatja, hogy a szerelvények kihasználtsága nő. A vasúti szállítmányozás gazdaságossága tehát szorosan függ a pályahasználati díjaktól.
