Az európai helymeghatározó-rendszer erősebb lesz, mint orosz és amerikai konkurensei, stabilabb és jobb szolgáltatást nyújt majd az öreg kontinens közlekedőinek – és nem csak nekik!
Noha az európai műholdprogram már fennállásának első évében beváltotta a hozzá fűzött reményeket – hisz a földrész felett keringő műholdak máris erősebb jelet adnak, és több információhoz juttatják a polgárokat, mint amerikai és orosz társaik -, mégis új korszak köszönt be a Galileo-program befejeztével, azaz két év múlva.
– A technológiai újítások és a 30 elemből álló műholdháló révén az eddig általános 3-4 méteres helymeghatározást szinte tökéletes, 1 méteres horizontális pontosságra csökkentik – összegzi az újítás lényegét Deszpot Károly, a járműkövető rendszerek fejlesztésével foglalkozó WebEye magyarországi divíziójának ügyvezetője. A Galileo-program emellett csökkenti Európa függőségét, hisz felváltja a ma használt amerikai GPS és orosz GLONASS műholdakat.
Mi, európaiak abban is élvezzük majd az új, GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszert, hogy mind a hordozható, mind a beépített navigációs eszközök hatékonysága nő, s javul az említett pontosság. Így a mainál jobban felismeri például az egymástól csak pár méterre haladó párhuzamos utakat, vagyis nem kell fentragadnunk egy fizetős útszakaszon, vagy kilométereket kerülni egy elkésett manőver után az újratervezés révén.
Ám mindemellett az áruk pozíciója is még pontosabban lekövethető lesz a logisztikai lánc mentén, a feladótól a befogadóig, ami alacsonyabb költséget és nagyobb árubiztonságot eredményez. Sőt, a Galileo jobb lefedettséget és jelerősséget biztosít a magas épületekkel tűzdelt városokban, a fedett, föld alatti területeken, és csökken majd az ideiglenes jelszakadás is.
