fbpx

Lakás, iroda, munkahely: illékony vegyület, maradandó kockázat

Írta: Szerkesztőség - 2018 június 14.

Minden nap érintkezünk velük, de vajon tudjuk-e, hogy miért veszélyesek az illékony szerves vegyületek (VOC-k), és konkrétan milyen törvényi előírások vonatkoznak rájuk? Hogyan vizsgálják azokat? A munkavállalók számára ma már az egészségbiztonság mellett a komfort is kiemelt jelentőségű, ami a vállalkozásnak komoly gazdasági előnyt is jelenthet. A kérdés nem (csak) elvont egészségügyi-tudományos vonatkozású, hiszen az alkalmazottak egyik első(!) követelménye a munkahelyükkel szemben a tiszta, egészséges levegő.

Mindennap velünk vannak

Szellemes, szemléletes nyitóelőadásában dr. Szigeti Tamás üzletfejlesztési igazgató a mindennapi környezetünkben található, minden nap használt berendezési és használati tárgyak kapcsán vázolta az illékony szerves vegyületek lehetséges hatásait. Tudósként némi éllel kritizálta a sajtóban gyakran alaptalan szenzációként tálalt „Megmérgez bennünket a saját lakásunk!” típusú híradásokat. Ugyanakkor fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a mai korban is fontos higiénés körültekintésre, hiszen, mint mondta, akár a kozmetikumok, akár a háztartási tisztítószerek, informatikai eszközök illékony vegyületeivel gyakori és közvetlen testi érintkezésben vagyunk. Felhasználásuk előnyei mellett tisztában kell lennünk azok veszélyeivel és a biztonságos felhasználásuk szabályaival is – hangsúlyozták a konferenciát szervező WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársai.

Dr. Hudák Aranka kandidátus, főorvos (OKI Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága) elmondta, hogy konkrétan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelni az alkalmazásukkor.

Szellőző, szigetelés, OSB-lap: azbeszt, gomba, formaldehid

Dr. Magyar Donát aerobiológus, mikrobiológus az épületgépészeti rendszerekben és egyes kivitelezési eljárások nyomán előálló fenyegetésekről beszélt. Akár a hosszú időn át takarítatlan szellőzőrendszerek, akár a túlzottan zárt légteret kialakító műanyagtokos újfajta nyílászárók is okozhatnak olyan belső légtéri szennyeződést, amely árthat az egészségnek. Míg korábban az azbeszt- és kohászatisalak-alapú építési anyagok, addig ma a szellőztetőhatást kizáró hőszigetelések jelentenek megoldandó problémát. A szakértő szerint a jobb munkahelyi levegőminőség közvetlenül kihat a cég, intézmény eredményességére. A termelékenység 5-10%-kal is nőhet jobb viszonyok esetén, miután a munkavállalók távollétéért 30%ban a légúti betegségek felelősek, és a dolgozók az első három közt preferálják a munkahelyi jóllét szempontjából ezt a tényezőt.

Magyar Donát elriasztó példákat is említett: vastag por- és gombalerakódástól eltömődött szellőzőcsövet, extrém spóra- és pollenkoncentrációt egy állattartótelepen, tízszeres gombafertőzöttség egy nagy hipermarketben, szem-bevérzést okozó üveggyapot-törmelék egy irodában. A beltéri szennyezők egyik legismertebb és legelterjedtebb molekulája a formaldehid, amely számtalan módon okozhat problémát: kipárologhat például farostlemezekből padlószőnyegekből, parkettákból, laminált padlókból. A bőrön át vagy belélegezve jut a szervezetünkbe: szem- és bőrirritációt válthat ki, fejfájást, légzési zavarokat, a nyálkahártya irritációját, égető érzést okozhat, allergiás reakciókat válthat ki. Gyermekeknél mindezek a tünetek kisebb mennyiségtől is kialakulhatnak, a 37%-os formaldehid-koncentráció belélegzése pedig akár halálos is lehet.

Érdek, elemzés, büntetés

Dr. Filep Zoltán, a Wessling Hungary Kft. laboratóriumvezetője a munkahelyi levegőszennyezettség mérésének, mintavételének érdekességeit mutatta be. Ahogy arról a konferencia résztvevői a labortúrán is meggyőződhettek, a levegővel kapcsolatban számtalan dolgot megvizsgálnak: elemzik többek között annak szállóportartalmát, a különböző gázokat és gőzöket (ragasztók, oldószerek, hegesztési gázok, fémek), a helyiség levegőjének mikrobiológiáját (többek között a veszélyes Legionella baktériumot).

A beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik el nagy érzékenységű műszerekkel, a Wesslingnél például egy óra alatt akár 180 komponenst is ki tudnak mutatni.

Filep Zoltán kiemelte, hogy a munkavédelmi törvényeknek megfelelő vizsgálatok elvégzése elemi érdeke és kötelessége a munkáltatóknak, hiszen amenynyiben az ellenőrzéseken mért értékek nem felelnek meg az ajánlásoknak és a szigorúan megállapított határértékeknek, súlyos büntetésre számíthatnak. A Wessling Kft. hasznos és érdekes szakmai előadás-sorozatát a budapesti Tudásközpontban működő laboratórium csoportos, vezetett megtekintése zárta.

Az FCM-ek komplex világa a jogszabályoktól az új kihívásokig

Az Európai Parlament és Tanács 1935/2004/EK rendelete ismét borzolhatja a kedélyeket. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló rendeletet időszerű lesz a hazai vállalkozásoknak is komolyan venni, mert az Unió ellenőrzéseire már hazánkban is egyre gyakrabban sor kerül. A forgalmazóknak be kell szerezniük a gyártóktól a megfelelőségi nyilatkozatot, amivel a gyártó igazolja, hogy egészségre károsanyag-tartalma, kioldódási paraméterei a határérték alatt szerepelnek az élelmiszerrel érintkező csomagolás minden egyes összetevőjének. Tehát mi vár ránk? Az ellenőrzés ellenőrzése. A Sirha kiállításon a Csaosz és a Wessling Kft. szervezésében tartott „Nem mindegy, mibe csomagol! A csomagolás élelmiszer- és környezetbiztonsági kérdései” konferencián konkrét példán át szembesültünk a feladat összetettségével. Az üdítőtal-gyártás és forgalmazás során felmerülő szerepeinket és ebből adódó kötelezettségeinket Szilvássy Blanka (NÉBIH) foglalta össze:

– ha palackot vásárolunk, megtöltjük ezeket üdítőitallal, és lezárjuk, akkor az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználójának minősülünk,- ha palack-előformát vásárolunk, amelyekből fúvókás öntéssel palackot készítünk, majd azt megtöltjük, lezárjuk, akkor már nemcsak felhasználónak, hanem végtermékgyártónak is minősülünk,- ha étkeztetőként megvásároljuk ezt az üdítőitalt, már „csak” kiskereskedői szerepet töltünk be, de csak addig, míg ezt az üdítőt ki nem töltjük egy edénybe, hisz onnantól ismét az élelmiszerrel érintkezésbe lépő anyagok felhasználói lettünk. És itt már tovább mehetünk a műanyag vagy az egyre divatosabb bambusz catering eszközökig.

„Az oldhatatlan viselkedés viszonylagos fogalom. Teljesen oldhatatlan anyag nem létezik, és az a kijelentés, hogy egy műanyag tárgy teljesen oldhatatlan, nem felel meg a valóságnak.” (Lehman 1956)

Kohout Zoltán