fbpx

Költséghatékony raktárlogisztika

Írta: Transpack-2020/VI. lapszám cikke - 2021 január 09.

Napjainkban a vállalatok legfőbb célkitűzése, hogy a fuvar-és munkaerőpiaci bizonytalanságok kezelésére kiszámítható és tervezhető költségek mellett váratlan kiadások nélkül szervezzék meg a logisztikai feladataikat. Szakképzett munkaerő, tárolókapacitás, szállítmányozási gyakorlat és megfelelő kapcsolatok hiányában azonban szükség lehet a logisztikai folyamatok kiszervezésére.

 

raktár

 

Kiszámíthatóság: magabiztosság és tervezhetőség

Elsőként említendő a hosszú távra szóló, a felek kölcsönös érdekeit szem előtt tartó megállapodás kialakítása, amelynek keretein belül a szolgáltató célja, hogy kiszámítható raktárlogisztikai feladatokat tudjon ellátni, és amelyre építheti a további vevői körének tárolási igényeit kielégítő működését. A megbízó pedig a kiszámíthatóságon túl, a kialkudott kedvezőbb díjak előnyét élvezheti. A kiszámíthatóság az üzleti életben magabiztosságot, tervezhetőséget jelent, hiszen a felek tudják, hogy az egyikük folyamatosan tárolási helyet és árukezeléssel kapcsolatos kiegészítő szolgáltatást vesz igénybe, a másik pedig folyamatosan teljesít a szerződés hatálya alatt.

 

A teljes körű logisztikai szolgáltatás előnye

Az együttműködési feltételek megalapozásán túl, a megrendelőnek érdemes olyan logisztikai szolgáltatót választania, aki a komplexitása mellett kellő rugalmasságot is biztosít az igénybe vett szolgáltatások nyújtása tekintetében (alkalmazkodó nyitva tartási idő, bővíthető tárolókapacitás, munkaeszközzel ellátott szakemberek telepítésének lehetősége a megbízó telephelyére, raktárközi vagy telephelyek közötti átszállítási lehetőség stb.).

Mindemellett, a megrendelő egy adott ponton több modalitásra is képes logisztikai szolgáltató megbízásával egy „fedél” alatt intézheti el minden egyes logisztikai igényét kedvezményes szolgáltatási díjakon.

 

raktár

 

Kiszervezett logisztika

A költségek minimalizálására a raktározással és a fuvarozással kapcsolatos feladatokat javasolt kiszervezni egy logisztikai vállalat számára, aki a költségekkel járó és igényes, szakképzett munkaerőt és munkagépeket igénybe vevő feladatokat szakszerűen elvégzi.

A logisztikai szolgáltató raktára már adott, tehát a megrendelőnek egy saját tárolóegység kialakításába és működtetésébe nem kell pénzt és energiát fektetnie. A megrendelő feladata csupán a termelés pontos megtervezése, így láthatóvá válik számára, hogy az egyes nyersanyagokból és árukból pontosan mikor és mekkora mennyiségre van szüksége. A szolgáltató a terv alapján és a megrendelő igényének megfelelően napi, heti vagy havi rendszerességgel leszállítja a termékeket a megrendelő részére a legköltséghatékonyabb fuvarozási megoldás igénybevétele mellett, legyen szó részrakományokról vagy komplett fuvarokról. A betárolt termékek biztonsága megoldott, hiszen a nagy tárolókapacitással rendelkező raktárbázisok 0-24 órás biztonsági szolgálattal őrzöttek, kamera-és beléptető rendszerrel ellátottak.

 

Épp időben, épp ott…

Népszerű a Just-In-Time rendszer, vagy röviden JIT-rendszer alkalmazása is, amely a gyakorlatban annyit jelent az árukezelést érintően, hogy „éppen időben/csak, ha kell/se előbb, se később, de akkor azonnal/minden ott és akkor, amikor kell”.

A JIT-rendszer első és alapvető szabálya, hogy a termeléshez szükséges eszközökből és (nyers)anyagokból mindig éppen annyi legyen kéznél, amennyire ténylegesen szükség van, vagyis ne keletkezzen felesleg. Azon termékek esetében, amelyekről pontosan tudni, hogy hosszú távon, bizonyos időközönként mekkora mennyiségnek kell rendelkezésre állnia, nagymértékű költség spórolható meg a Just-In-Time rendszerű beszerzéssel. Tehát ezek az áruk pontosan akkor érkeznek majd meg, amikor szükség lesz rájuk, így nem kell még külön költséggel kalkulálni a raktározásra, amely egy kisebb vállalat költségvetése számára hatalmas könnyítést jelenthet.

Fontos megemlíteni, hogy a JIT-rendszer gazdasági szempontból ki van téve a változó piaci környezetnek, a nyersanyagárak változásának, az árfolyamingadozásnak, így nehézkes az előre tervezése. Elfogadott tény, hogy a JIT csak a kereslet és kínálat bizonyos szintű stabilitása mellett életképes rendszer.

 

ábra

 

Félpótkocsi, mint raktár

A szolgáltató raktárbázisába történő betároláson túl másik lehetőség is a megbízó rendelkezésére áll. Időszakos, szezonális helyhiány felmerülése esetén a megbízó mozgó raktár bérleti konstrukcióban is gondolkodhat: igénybe vehet saját telephelyére vagy egyéb, általa kijelölt helyszínre telepített félpótkocsit is, amely egyrészt azonnali, gyors megoldást jelent a helyhiány kezelésére, másrészt lehetőséget nyújt az erőforrás tervezésének további optimalizálására.

A telepített félpótkocsi a megrendelő raktáraként működik, így maga a megrendelő dönt arról, hogy mikor tölti fel azt áruval – akár olyan napszakban is, amikor az egyéb raktári kiszolgálás minimális szinten működik. A telepített mobilraktárhoz az ügyfél bármikor hozzáférhet. Ez a megoldás gyakorlatilag ugyanúgy „üzemel”, akár egy fedett raktár: az áru bármikor ki-és betárolható, biztonságos, zárható, fedett, stabil, az időjárás viszontagságaitól védett, azonban bármikor mobilizálható, elmozdítható.

 

„Tovább szakosodás”

Végül, további érdekességként említendő, hogy a logisztikán belül is virágzik a „tovább szakosodás”. Az úgynevezett negyedik fél (4th partylogistics, 4PL) – aki szolgáltató – részben vagy egyáltalán nem saját erőforrásokkal oldja meg megbízója logisztikai feladatait, hanem maga is külső alvállalkozókat foglalkoztat egyes feladatokra. A hozzáadott értéket a megfelelő alvállalkozói rendszer felépítése, működtetése, minőségbiztosítása adja.

 

raktár

 

Érdemes megnézni az alternatív lehetőségeket is

Számos vállalat egy félreértésre alapozva azt véli, hogy az a legolcsóbb megoldás, hogy amennyiben a raktárépület és a szükséges eszközök már egyszer kialakításra és beszerzésre kerültek, „csak használni kell” őket. Érdemes azonban a közvetlen költségeken felül (rezsiköltség, munkabérek és járulékok, helyettesítési pótlékok, amortizáció, stb.) megvizsgálni az alternatív költségeket is. Vagyis, hogy milyen más módon lehetne esetleg jobb eredménnyel hasznosítani az ingatlant (bérbe adni/eladni/ kisebbre cserélni) és az emberi erőforrásokat (kiszervezni a folyamatokkal együtt/más munkakörben foglalkoztatni stb.). Ezen átszervezések összességében több bevételt és/vagy alacsonyabb költségeket eredményezhetnek. A logisztikai szervezésre fordított vezetői munka és idő szintén gyakran kimarad a megfontolásokból.

 

Összegzés

A költséghatékonyság mellett meg kell említeni az üzleti kockázat fogalmát is, hiszen egy raktárépület kialakítása és működtetése számos kockázatot rejt magában. Az anyagi kockázat mellett számba kell venni a beszerzéssel, kiszállítással és egyéb logisztikai folyamatokkal kapcsolatban felmerülő rizikófaktorokat: legyen az az erőforrások jelentős átcsoportosítása és egyes vállalaton belüli folyamatok, rendszerek újratervezése, megreformálása. Mindezeken túl, ha számításba vesszük azt, hogy a logisztika egy dinamikusan fejlődő és folyamatosan változó terület, ahol a hatékonyságnövelő megoldások gyors alkalmazása komoly versenyelőnyt jelenthet egyegy raktárlogisztikai szolgáltató számára, a kiszervezéssel a megrendelő is élvezheti a technikai újítások adta előnyöket, amelyeket házon belül kifejleszteni rendkívül költséges, időigényes lenne.

 

Slabéczi Ivett